harry potter idzetek
~ Rossz ton jr az, aki lmokbl pt vrat, s kzben elfelejt lni.
~ A nagysg irigysget vet, az irigysg gylletet teremt, a gyllet hazugsgot szl.
~ A dntseinkben, nem pedig a kpessgeinkben mutatkozik meg, hogy kik is vagyunk valjban.
~ Ne sznd a holtakat, Harry. Az lket sajnld, s legfkpp azokat, akik szeretet nlkl lnek.
~ lmainkban olyan vilgban jrunk, ami csak a mink.
~ A hideg elforduls, a kzny a nylt ellenszenvnl is veszedelmesebb mreg.
~ Kiszakadtam testembl, satnybb lettem, mint a ksza rnyk, ertlenebb, mint a kbor ksrtet... elsorvadtam, de ltem.
~ Az, hogy fjdalmat rznk, ppoly termszetes, mint hogy levegt vesznk.
~ Az emberek knnyebben bocstanak meg annak, aki tved, mint annak, akinek igaza van.
~ rezte, ahogy a szve hevesen dobogott mellkasban. Milyen furcsa, a hall rnykban sokkal kemnyebben pumplta a vrt, mintha mindenron letben akarn t tartani. De ennek vget kell vetni, mghozz gyorsan. A szv az utols dobbansaihoz rt. (...) Szve gy dobogott a bordi kztt, mint egy rmlt kismadr. Taln tudta, hogy milyen kevs ideje van htra, s teljesteni akart egy egsz letnyi dobbanst a maradk fl rban.
~ A zld szempr belenzett a feketbe, de egy msodperc mltn a stt szemek mlyn valami kihunyt, dermedt, vak ressget hagyva maga utn.
~ Az rm mindig segt rajtunk, akkor is, ha teljes a sttsg; mert a sttsget elzi a fny.
~ De sokszor trtnik ez, mg a legjobb bartok kztt is! Mindkt fl fontosabbnak tartja a maga mondanivaljt, mint brmit, amit a msiktl hallhat.
~ Akiket igazn szeretnk, azok halluk utn sem hagynak magunkra minket. k az elsk, akik segtsgnkre sietnek letnk nehz pillanataiban. Az desapd ott l benned, Harry, s meg is mutatkozik, valahnyszor szksged van r.
~ Az utols ellensg, akit le kell gyzni, a hall.
~ A hallra s a sttsgbe pillantva az ismeretlentl flnk, semmi mstl.
~ Ha csak tomptjuk a fjdalmat, az mg knzbb lesz, mikor visszatr.
|